Hogyan működünk?
Nagyon érdekes kérdés!
Mi emberek szeretjük nagynak, mindent tudónak és mindenre képesnek hinni magunkat. Ez rendben is lenne, ha ugyanakkor a belátó alázatot is gyakorolnánk és tudatában lennénk, hogy az univerzumhoz viszonyítva a paránynál is kisebbek vagyunk. (Bár megtalálható bennünk az univerzum minden ereje, hatalma és tudása.)
Ám nem ezt tesszük.
Kétdimenziós világképünk idején a Földet tettük a világmindenség középpontjává. A Föld lapos, aki eljut a világ végére az a semmibe pottyan és az égbolt, mint díszlet borul fölénk, a napkorong, mint díszlet felfüggesztve az ég palástjára.
A háromdimenziós világképet nagyon nehezen fogadtuk el, ugyanúgy, mint minden más világképet érintő újdonságot.
A fizikusok manapság már sokdimenziós világképről beszélnek. Ezek a dimenziók egymásba olvadva léteznek, mint az egymásba olvadó szappanbuborékok. Vannak parányiak és felfoghatatlanul hatalmasak. Itt összeolvad a makro és mikro fizika és szinte elválaszthatatlan közelségbe kerül a régi ezoterikus tanításhoz, a smaragdtábla üzenetéhez:
"Ahogyan fenn, úgy lenn, ahogyan künn úgy benn."
Mindannyian saját univerzumunk tökéletes közepén létezünk, onnan hatunk és teremtünk. Ezek az "univerzumok" érintik egymást, egymásba folynak, kötődnek és elszakadnak, hatással vannak egymásra. Ezek a kapcsolataink.
Kapcsolataink minősége kötődéseink minőségétől függ, kötődéseinket pedig a világhoz való viszonyunk határozza meg, ami gondolkodásmódunk eredménye. Gondolkodásmódunk pedig magunkkal hozott alaptermészetünk, a nevelés, szocializálás és nem utolsó sorban az önvédelemből létrehozott védekezéseink ötvözete.
Ez önmagába visszaforduló körnek tűnik, de bármikor kiléphetünk, mert az élet nem más, mint szüntelen változás.
A saját "univerzumunk" vagy auránk számunkra láthatatlanul vesz körül bennünket, melynek rezgésszáma meghatározó. Rezgésszámunk teszi lehetővé a kapcsolódást, a kommunikációt az életet. Csak azon dolgok, történések, személyek képesek kapcsolódni hozzánk amelyek rezgése a mi rezgésszámunkra rezonál. Hasonló a hasolót vonzza.
Rezgésszámunkat megváltoztathatjuk, mert az élet alapja a változás. Igaz nem könnyű feladat, mert az egónk az állandóságban véli megtalálni a biztonságot és folyamatosan erre törekszik. Kialakít egy kényelmi zónát (ami többnyire nem is olyan kényelmes, csak megszokott). A kényelmi zóna határainak feszegetése nagyon félelmetes, de ha tudatosan használjuk az Univerzum törvényeit képesek vagyunk a félelem energiáját cselekvéssé alakítani.
Mivel az Univerzumban és az Univerzum által létező parányok vagyunk, csak az Univerzum törvényei által létezhetünk. Ez természetes. Ám mivel nem ismerjük ezeket a törvényeket, tudattalanul mozgatnak bennünket és néha irányíthatatlanná válik életünk. Mint homok a szélben úgy szóródnak szét energiáink csak rettegést, félelmet, bánatot hagyva maguk után.
Ismerd meg az Univerzum törvényeit és használd tudatosan életed felvirágoztatására!